|
Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú
Művészetoktatási Intézmény |
|
mora@repcenet.hu |
|
Szoporyné Szabó Piroska |
1. A "Jó gyakorlat" |
|
Tehetségígéret-mérés |
2. A tulajdonos |
|
Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú
Művészetoktatási Intézmény |
|
Szoporyné Szabó Piroska |
3. A megvalósítás helyszíne:
|
|
|
Móra Ferenc Általános Iskola és
Alapfokú Művészetoktatási Intézmény |
|
|
036675 |
|
|
Nyugat-Dunántúl |
|
|
Vas |
|
|
Répcelak |
|
|
9653 |
|
|
József Attila utca 32. |
| |
4. Az alkalmazási terület: |
- pedagógiai |
x módszertani |
x oktatásszervezési |
- szervezetfejlesztési |
- egyéb |
|
általános iskola |
|
6-9 |
5. Tartalmi leírás: |
- 5.1 Melyek a bemutatott jó gyakorlat
céljai?
|
Iskolánkban már évek óta
hagyománya van a tehetséges tanulók segítésének,évtizedek óta résztvevői
vagyunk megyei versenyeknek, melyeken előkelő helyezéseket szerzünk.
Tevékenységünk során korai szakaszban felismerhetők a különleges
adottságokkal rendelkező tehetségígéretek, ezáltal egyénre szabott
fejlesztést tudunk nyújtani tehetségük kibontakoztatásának minél
eredményesebb munkájához. - tanítási - tanulási idő hatékony
felhasználása - kiemelkedő adottságok korai feltérképezése - a fel
nem ismert tehetséget ne "pazaroljuk el" - a kistelepülésen élők
esélyegyenlősége - sokoldalú személyiségfejlesztés - szakszerű mérés
a "tehetségígéretek" körében - standard tesztek (pl.:….)
alkalmazása
|
- 5.2 Amennyiben a "jó gyakorlat" kiemelten
alkalmas arra, hogy szolgálja az áttérést a tananyagközpontú
módszertanról a tanulóközpontú/gyermekközpontú pedagógiai eljárások
alkalmazására, ennek eszközrendszerét konkrétan, részletesen mutassa
be.
|
A tehetségígéret-mérés nem
tananyag-elsajátítást értékel, nem tankönyvből elsajátított ismeretek
felidézésének szintjét állapítja meg. Iskolánkban az 1-6. évfolyamokon
végeztük. Javasoljuk, hogy 1 -2. osztályosok körében történjen a mérés.
Akkor még nagyon hamar be lehet avatkozni egy-egy részterület
fejlesztésébe. Tapasztalataink szerint azoknak a gyerekeknek, akik nem
részesülnek speciális fejlesztésben, meglévő adottságaik, kreativitásuk
relatíve kisebb mértékben fejlődött. A mérés további célja, hogy ne
csak a megszokott, leginkább a tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök
működjenek az iskolában, hanem komplexebb fejlesztéseket dolgozzunk ki.
Egy pl.: matematikában tehetséges gyerek fejlesztéséhez nem elegendő új és
egyre nehezebb matematikai feladatokat megoldatni vele. Az egész
személyiségét kell gazdagítani. A fejlesztő munka során kiderül, hogy
melyik gyereknél milyen terület alaposabb megsegítése indokolt, fontos.
Eltérő mértékben, egyénre szabottan kell tervezni és megvalósítani a
matematikai logika, a problémamegoldó képesség, a divergens gondolkodás, a
szociális kompetencia fejlesztését, a tehetséges gyerek „gyenge
oldalának”, biztonságérzetének megerősítését, önértékelésük helyes irányba
terelését.
A tehetségígéret-mérés tanulóközpontú, gyermekközpontú
sőt „partnerközpontú”. Lebonyolításához tehetséggondozó szakértőt is
bevontunk. A mérések során objektív adatokat szolgáltattunk a
szülőknek és gyerekeknek, a gyereket tanító pedagógusoknak a gyermek
adottságairól elsődlegesen a tehetség alábbi dimenzióiban: kreativitás,
intelligencia, motiváltság. A tehetségígéret-mérés során kiválasztott
gyerekeket nem évfolyamonkénti homogén csoportokba soroljuk a következő
tanévtől, hanem az egymástól tanulás, a szociális kompetenciák fejlesztése
érdekében 2 – 3 évfolyam tehetséges gyerekei kerülnek egy fejlesztési
csoportba. Tehát nem évfolyamonkénti tantervi tananyaghoz kapcsolódó
kiegészítő anyagok megismertetése lesz a feladat.
|
- 5.3 Amennyiben a "jó gyakorlat" kiemelten és
célzottan szolgálja valamely kompetenciaterületen, műveltségterületen a
kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének eredményes alkalmazását,
ezt konkrétan, részletesen mutassa be.
|
A tehetségígéret-mérés
előkészítése egy különböző kompetenciaterületeket fejlesztő folyamatnak.
|
- 5.4 Amennyiben a "jó gyakorlat" kiemelten és
célzottan szolgálja a gyermekek, szülők egyenlő hozzáférését a minőségi
neveléshez, oktatáshoz, továbbá a sikeres együttnevelést, ezt konkrétan,
részletesen mutassa be.
|
Vas megyében csak a
megyeszékhelyen van ún. tehetségpont. Az országos kompetenciamérés adatai
alapján a mi iskolánkban a felső 5 % -os sávban teljesítők eredménye
messze meghaladta az utóbbi években az országos, a kisvárosi ill. a
kistérségi átlagot. Ez a többéves tehetséggondozó tevékenységnek
köszönhető. De ahogy az iskolai munka minden területén fontos, hogy a
befektetés és az eredmény a lehető legjobb hatásfokot igazolja vissza,
ezért fontos, hogy a pedagógusok ne egyszerűen „csak” a szorgalmas vagy a
„jobb szocio-kulturális” környezetből érkező gyerekek jobb eredményei
alapján szinte ösztönösen próbálkozzanak versenyre felkészítéssel,
tehetségfejlesztéssel…, hanem a latens képességek, az iskola által eddig
kevésbé mért adottságok több területéről is %-kal, konkrét adatokkal
jellemezhető megállapításokat kapjunk. Ezért mértük Duró Zsuzsa szakértő
által javasolt tesztekkel és különféle szakirodalmakból választott
felmérőlapok segítségével a diákok viszonylag szélesebb körét az őket
tanító pedagógusok vagy a szülők kérése alapján. A nagyon eltérő
képességstruktúrájú, érdeklődési körű vidéki gyerekeknek az 5 – 10
település gyakran egyetlen iskolája kell, hogy jelentse a „kibontakozás”
sokféle lehetőségét. Nincs vagy alig van magánóra, nincsenek különböző
sportszakosztályok, …, mégis meg kell próbálni sokféle igényt kielégíteni
és felkelteni. A célszerűség azt diktálja, hogy olyan programokat
indítsunk, amelyben sikerélményhez jut a gyerek is és a pedagógus is,
továbbá, hogy nem „egy – két hónapig tartó felszínes szórakozást
biztosítsunk”, hanem tervszerű, pedagógiai szempontból értékes munkát
végezzünk. A tehetségek korai felfedezésével és fejlesztésükkel a rossz
anyagi körülmények között élő családok gyermekei önbizalmat, lehetőséget,
támogatást (ingyenes foglalkozásokat) kapnak, ki tudnak emelkedni a
szegénységből. Nem elegendő, hogy tehetséggondozó középiskolába
eljuthatnak a mi iskolánkból is. Azt a szintet el kell kérniük, ahhoz a
vágyat fel kell keltenünk, hogy oda akarjanak és tudjanak bekerülni.
|
- 5.5 Itt sorolja fel és röviden támassza alá,
milyen hatások, eredmények várhatók a gyakorlat alkalmazásától. Itt a
felhasználó számára kell megjeleníteni az adaptáció pedagógiai
hasznát.
|
A közoktatás az utóbbi
években nagyobb hangsúlyt fektetett arra, hogy a lemaradó, az együtt
haladni nem képes, gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók részesüljenek
megkülönböztetett fejlesztésben. Iskolánkban azonban a tehetséges
gyermekekre is mindig különösen figyeltünk. A gyakorlat segítségével
diagnosztizálunk, fejlesztési tervet készítünk, melynek során nyomon
követjük a tanulók előrehaladását. |
- 5.6 Annak összefoglaló leírását várjuk, hogyan
alakult ki, milyen fázisai voltak a "jó gyakorlat" kifejlesztésének. Ez
a leírás a felhasználó számára láthatóvá teszi az innováció
alkalmazásakor várható feladatokat, segíthet az adaptációs munka
tervezésében.
|
Az évek során egyre több
olyan gyermek érkezett iskolánkba, akik valamely tekintetben kiemelkedő
adottságokkal rendelkeztek, az ő felkészítésüket csak egy területen
végeztük. Felmerült a kérdés, vajon elegendő a specifikus foglalkozás vagy
e tanulóknak másfajta megsegítésre is szükségük van, hogy tehetségüket a
jövőben megfelelően tudják kamatoztatni? A kérdést tett követte, kutatást
végeztünk a témában, szakirodalmat gyűjtöttünk, tanulmányoztunk, terveket
készítettünk, szakmai segítséget kértünk, s végül elkezdtük a mérést. A
tevékenység során folyamatosan kapcsolatot tartunk a szülőkkel,
észrevételeinket megosztjuk egymással, ezzel is segítve az előrehaladást.
A jó gyakorlat átvételének javasolt menete: • Szakkönyvek
olvasása • Képzéseken részvétel • Tehetséggondozó iskolában
hospitálás • Tehetségpontokról tájékozódás az interneten •
Tehetséggondozó szakértő meghívása az intézménybe • Mérési ismeretek
elsajátítása • Mérőlapok kiválasztása • A mérések lebonyolításának
célszerű megszervezése • Mérések tapasztalatainak összegzése •
Szülők tájékoztatása az eredményekről • Javaslatok kidolgozása •
Fejlesztések indítása
|
- 5.7 Azt kell bemutatni, hogy milyen jellemző
körülmények esetén (a tanulócsoportok összetevői, az együttműködő
partnerek összetétele, települési, térségi jellemzők, a szervezeti
működés sajátosságai stb.) működőképes az ajánlott jó
gyakorlat.
|
A megvalósítás feltétele :
tehetséges gyermekek , tehetségfejlesztő tanár, megfelelő órakeret
biztosítása • A tehetségazonosításban vegyenek részt az iskola
pedagógusai! • A szülők járuljanak hozzá, hogy gyermeküknél a méréseket
elvégezhessük, és ezt követően a bevont tanulókat támogassák abban, hogy
ezeken a plusz órákon részt tudjanak venni! • akkor van értelme
felméréseket végezni, ha utána van rendszeres fejlesztő foglalkozás több
területen: pl.: logikai feladatok – képzőművészetbeli kreativitás –
kommunikáció – szoc. komp. • El kell fogadtatni a bevont diákok
szüleivel, hogy komplex fejlesztés követi majd a mérést. • Megfelelő
órakeret: informálódás, szervezés, felmérés, kiértékelés, szülővel,
pedagógusokkal megbeszélés minimum 4 óra/tanuló (valamint a későbbi
fejlesztéshez legalább hetente átlagosan minimum 2 óra csoportonként) •
Az iskolai költségvetésben fedezet a pedagógusok díjazására. •
Célszerű, hogy legyen speciális végzettségű pedagógus a teamben! Pl.:
tehetségfejlesztő tanár • Nagyon hasznos lenne, ha az iskolák közötti
küzdelem a gyerekekért nem akadályozná meg a tehetséges gyerekeket abban,
hogy egy-egy kistérségben egy-egy ilyen tehetségpont tudjon működni.
Utazás támogatása a nem helyben lakó gyerekeknek. • Pályázati
támogatás
|
- 5.8 Mitől tekinthető újszerűnek, egyedinek az
itt leírt jó gyakorlat? Abban az esetben is, ha adaptációs feladat
előzte meg annak intézménybeli létrejöttét (pl. HEFOP programok
alkalmazása).
|
A méréssel, melyet iskolánk
pedagógusai végeznek, elősegítjük azt a folyamatot, melynek keretein belül
a tehetséges gyermekeket fejlesztjük. A korai felismerés jelentősége az,
hogy már kiskorban célirányos megsegítést kaphatnak azok a tanulók, akik
valamely területen kimagasló teljesítményre képesek. Eszerint tanórán
kívüli csoportos foglalkozásokat szervezünk a tanulóknak. |
- 5.9 Hogyan lehet ellenőrizni és értékelni a
megvalósulás gyakorlatában a működés
eredményességét?
|
- fejlesztési tervek
folyamatos értékelésével - megfelelő mérőeszközök segítségével -
időszakos diagnosztizáló méréssel -
versenyeredményekkel
|
A "jó
gyakorlathoz" mellékelt képek: |
1. Kép |
|
2. Kép |
|
3. Kép |
|
6. Referenciák: |
kipróbált |
Nevezze meg az alkalmazás során
bizonyított referenciákat! Kérjük, jelöljön meg az intézményhasználók
elégedettségét igazoló, közvetlenül a jó gyakorlatra vonatkozó, utaló
referenciákat. Ilyenek lehetnek például méltató, elégedettséget igazoló
dokumentumok, vagy könyv,tanulmány stb.) .Mutassa be (legfeljebb
egyoldalas terjedelemben) a hasznosulás meggyőző tapasztalatait!
|
Tevékenységünk során bizonyossá vált, hogy azok a
tanulók, akik bekerültek a programba, minden területen pozitív irányú
fejlődést mutatnak. Mind azon a területen, amelyben tehetségesek, mind
azon, amelyen megsegítésre szorulnak. Az egyénre szabott, illetve a
csoportos fejlesztés együttes hatása megmutatkozik a tanulmányi
eredményükben, a versenyeken való kiváló teljesítményükben, valamint a
társas kapcsolataik terén. A szülők hálásak a lehetőségért. |
7. Humán-erőforrás igény: Itt fejtse
ki részletesen, milyen humán-erőforrás igény szükséges a sikeres
adaptációhoz a jó gyakorlatot átvevő intézmény számára. Szükséges-e
például pedagógiai asszisztens, rendszergazda, fejlesztő pedagógus,
gyógypedagógus együttműködése, és/vagy megemelt óraszám tanulócsoport vagy
pedagógus számára, illetve egyéb személyi feltételek. |
A tehetségígéret-mérést egy-egy gyermek esetében egy
megfelelően felkészült pedagógus/szakértő el tudja végezni. Az ezt követő
tehetségfejlesztő program megvalósításához legalább három pedagógusra van
szükség, akik a diagnosztizálás után a fejlesztő tevékenységet három
területen (matematikai logika, és kommunikáció drámapedagógiai
eszközökkel, művészeti tevékenység) végzik. Természetesen erre órakeretet
kell biztosítani, mert a tanulókkal nem csak a tanórán foglalkoznak
megkülönböztetett figyelemmel, hanem tanórán kívül is. |
8. Az adaptációhoz, a fenntartáshoz
szükséges eszközigény: Itt adhatja meg a "jó gyakorlat" egyedi
egyközigényét. (Például: játékok, info-kommunikációs eszközök,
taneszközök, berendezések stb.) |
Álljanak rendelkezésre a szükséges kérdőívek, tesztek,
értékelőlapok. Számítógép, irodai eszközök, iskolaszerek,
játékok…
|
9. Az átvételéhez szükséges költségek
típusai: |
x Know how
ára |
x Hospitálás,
helyszíni tapasztalatszerzés |
x Utazás |
x Mentorálás, az
adaptációs folyamatba ágyazott felkészítés |
- Vezetői és/vagy
pedagógus-képzés, továbbképzés |
x Kiadvány, DVD,
CD |
- Egyéb
költség |
10. Az átadás-átvétel költségterve: A
leírt "jó gyakorlat" költségtípusok szerinti bekerülési költsége, amely
nem tartalmazza az adaptációhoz, fenntartáshoz szükséges eszközigény
költségét. A megadott összegek modulárisan is kalkulálhatók, ha szakmai
szempontból az indokolt. Az alapmodul költségének azonban a "jó gyakorlat"
biztonságos átvételéhez szükséges alapvető átadási költségeket
tartalmaznia kell. Fel kell tehát sorolni azokat az öszetartozó, egymástól
elválaszthatatlan költségelemeket, amelyek az átvétel sikeréhez
nélkülözhetetlenek. |
Know how ára 200 ezer Hospitálás, helyszíni
tapasztalatszerzés 100 ezer Utazás: Ha az intézménybe kell a mi
iskolánk pedagógusainak mentorálás céljából utazni, akkor a Magyar Közlöny
szerinti hivatalos útiköltséget kérjük a fentieken
kívül.
Mentorálás, az adaptációs folyamatba ágyazott felkészítés
100 ezer Kiadvány, DVD, CD 50 ezer
|
11. Kapcsolattartó személy:
|
|
Bárdosi Katalin |
|
tanár |
|
9600 Sárvár Gárdonyi u. 13. |
|
|
|
06306410351 |
|
mitzekatze@mail.globonet.hu |
|