Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A sokoldalú Móra

2016.03.22

A sokoldalú Móra (pdf)

A sokoldalú Móra és mi Mórások

 

Mórásnak lenni jó! – vallották azok a diákok, akik már elhagyták az iskolát és visszatekintve minden emlékük megszépült. Talán valóban igaz, hogy jól érezték itt magukat.

Aki nyolc évig itt tanul, annak a névadóról is kell képet alkotnia. Az ember megszereti a nevet, amit használ, de ez közösségre, az iskolára is érthető.

Móra sokoldalú ember volt, aki példa lehet kortól függetlenül a 21.századi ember előtt is. A ma embere előtt, akinek gyorsan kell alkalmazkodnia a mindig megváltozott élethelyzetekhez. Jó lenne sokoldalúnak lenni!

Móra tanítóként végzett. Fiatalon járt a győr-moson-sopron megyei Lövőn, amely kb. akkora távolságra van tőlünk, mint megyeszékhelyünk. Itt rövid ideig tanítóskodott, és visszatért szülővárosába, Kiskunfélegyházára. Élete nagy részét ugyan Szegeden élte le, városa mégis ünnepelte, tiszteletbeli polgárává fogadta még életében.  Tavaly ünnepeltük születésének 135. és halálának 80. évfordulóját,  Mert az ünnepek fontosak nemcsak az elmúlt két század emberének, hanem a jelenben élőknek is. Nem kell sok az emberi ünnephez, egy jóindulatú szóval, méltányos cselekedettel, udvarias mozdulattal a sivár hétköznapokból is ünnepet csinálj…- javasolta Márai Sándor. Sajnos, elfelejtettünk ünnepekre készülni és ünnepelni. Ezzel is jóval szegényebb a fogyasztói társadalomban élő ember.

Az intézményünk nagy  eseménye a névfelvétel 20. évfordulója lesz 2016 áprilisában közepén

A névnapot tágabb körben szoktuk megünnepelni, ahhoz mindenki kapcsolódhat. Sőt öröm, ha sokan felköszöntenek. Reméljük mi is, összefogással és sokak részvételével ünnepelhetjük, hogy Móra Ferenc az iskolánk névadója lett.

Móra író, költő volt, újságíró, könyvtáros, múzeumigazgató, néprajzkutató, régész. Foglalkozott behatóan a történelemmel és annak segédtudományaival is pl. éremtannal. Kapcsolatba került a feministákkal és korának szociális köreivel, törekvéseikkel. Társadalmi kérdésekben is haladó gondolatokat vallott, és tett. Minden írásában a szegénységből indulva a szegények pártján mindig saját életéről vall. Ennek az életnek sok nehézsége volt, ezért a Kincskereső kisködmön nagyon szomorú mű. Lehetne újszerűen is feldolgozni, ha pl.: a régi foglalkozásoknak mi felel meg ma, és így mindjárt alapforrássá válhat a mórai mű a hon- és népismeretet is segítően. Ekkor fel lehet fedezni Móra humorát is benne, és a sok szomorúság mellett a vidám mondatokat is ki lehet belőle hallani. A századvég szülöttének legkedvesebb foglalkozása mégis a gyermekekhez szólás, a gyermekirodalom művelése, amelynek avatott művésze lett. Valójában ekkor teremtődik meg a gyermekirodalom vele Pósa Lajos körében. Móra gyermekkora boldog volt. Kedves Panka lánya is meseíróvá vált, és a mai Móra leszármazottak között a dédunoka, Vészits Andrea jeles forgatókönyvíró.

Nemcsak, a „Zengő abc” a „Cinege cipője”verssel, az Este van, este van / Édesapa fáradt.. (Csicseri történet) verssoraival találkozhatunk kiskorunktól kezdve, de sok-sok kedves mese, monda fűződik nevéhez, és tankönyvet is írt gyerekek számára. Betűország virágoskertjét a mai gyerekek már nem ismerik, de  ük-és dédanyáink,  talán  nagyszüleink egy  része még Móra tankönyveinek segítségével indult el az elemiből az életbe. Természetrajzi tankönyv megírására is vállalkozott: a Georgikon igazi főszereplői a fák, virágok, madarak, méhek. Olyan jó lenne, ha gyermekeink nem ezer könyvből és viharos gyorsasággal tanulnának, hanem Móra tankönyveihez hasonló, természethez közeli tankönyvet használnának.

Boldog volt fiúunokájával, akit tréfásan és szeretettel Vadembernek nevezett.  A következőket írta: „Ha rajtam állna, aludnék valahol a senki szigetén, és föl sem ébrednék addig, amíg unokám föl nem ráncigálna: gyere már, Apapa, az unokád nem akarja elhinni, hogy te írtad az ábécés könyvet. Ezzel megmondtam azt is, melyik munkámat becsülöm a legtöbbre.”

Múzeumigazgatóként nemcsak a remélt leletek kedvéért tárta fel a kincseket, rajzolta, dokumentálta azokat, hanem célja, hogy módszeresen felkutassa és dokumentálja a magyar őstörténet egyes fejezeteit. Terve volt Szeged környékén, hogy egy szabadtéri régészeti múzeumot is létesítsen. A húszas évek derekától nem akadt olyan esztendő, amelyben Móra ne szolgált volna valamilyen régészeti szenzációval. Lovas sírokat, páratlan értékű arany ékszereket, bronzkori tárgyakat, sokféle nép sírjait tárta fel. Régészeti tanulmányai mellett az Igazlátók című könyve humoros, szólásokkal teli, olvasmányos mű. Feltétlen el kellene olvasniuk felsőbb osztályos tanulóinknak, hogy képet kapjunk a mai régészeti munkáról is.

Móra Ferenc földalatti útirajz-könyve, az Utazás a földalatti Magyarországon tanulmányt és legendát egyaránt tartalmaz. Ma is példaadó az a munkatársi megbecsülés, amit a „személye körüli miniszternek” megadott, pedig az csak egy hivatalsegéd volt. Takács Tibor meg is jelentette Kotormány János (az őstehetség) életét, a Mórával eltöltött évekre vonatkozóan. Szegeden, Móra városában szobor őrzi kettőjük jó kapcsolatát.

A szegedi múzeum élete része és színtere volt. Igazi otthonná, élményt adó hellyé tette népszerűsítő munkájával e közművelődési intézményt. Édesanyja kelengyeládáját és más használati tárgyat is bevitt a múzeumba, amelyben manapság is járni, lépcsőjén ülve a Tiszára nézve feldolgozni az aznapi történéseket, gyönyörűség!

Fordulatos, nyelvünk képszerűségét kifejező szólásokat, beszédfordulatokat használt. „Mert úgy összetörtem a fejemet…, hogy a fényes délben is Fiastyúkcsillagot láttam az égen.”(Kár, hogy már nem vagyunk jártasak az égi világban.) Néprajzi írásai vagy írásainak néprajzi vonatkozásai használható tankönyvvé állnának össze a hon- és népismeret tanításához, Regényei, az Aranykoporsó, hiteles és nemcsak történelmet idéző. Romantikus mesének is olvashatjuk az egyik kritikusa szerinti „megzenésített régiségtanát”, amellyel a síron túli szerelem megéneklője. Az olvasók körében ma is népszerű e könyv. Sokat lehet Móráról elmondani, de olvasni kell! „Nem vagyok nagy regiszterű orgona, kolompszó vagyok a magyar mezők felett…Nem vagyok csillag, csak rőzsetűz, de az, amíg ég, meleget tud adni…”Így igaz ez.„A szeretet az élet”vallotta, és ez mindennél többet mond róla.

„A minden megismerhetőnek makacs keresője, az ismeretlen megoldás fanatikus kutatója gyöngyöket szólott és csiszolt drágaköveket hullatott.” /Karinthy Frigyes búcsúztató sorai/

Szükség volt akkor is, ma is arra a melegségre, amit Móra nyújtott írásain keresztül. Emberséget nemcsak vallani, de tettben megmutatni is tanulhatunk tőle.

 

A Ködmöntündér igazat kér, igazmondást vár, amelynek kedvéért a „nem leszek diák, kincskereső leszek” Gergő mondata végül így fog majd hangzani: „Isten neki, diák leszek a ködmönért!”, pontosabban Mórás diák leszek a ködmönért. Reméljük.

 

Mi hogy ünnepeltük eddig Mórát? Az elsősök a”Ködmön”-t kapták meg évnyitón szóban és a piros pecséttel ellátott, selyemszalaggal összetekercselten írott formában is, hogy olvasni tanulván ez legyen első olvasmányaik egyike, viselkedésük bátorítója. „Aki ezt hordozza, az testben-lélekben százszor olyan erős lesz, mint azelőtt volt”

A lényeg bátornak kell lenni minden iskolai helyzetben is. Bátran kell nekilátni a tanulásnak még akkor is, ha a felgyorsított ütem miatt sok nehézségben van részünk.

Minden szülőknek szóló hírlevelünk egy-egy Móra-idézettel kezdődött. A bejárati faliújságon elbeszélések, melyek időnként cserélődtek. pl. A dióbél királykisasszony,  A szánkó  Karácsony  közeledtével megszívlelendőnek tartott Móra-idézetekkel bővítettük a Hét gondolata melletti részt.  A mostani: „Veszedelmesek a karácsonyi szörnyetegek (játékok sokasága), mert elcsalogatják a gyerekeket a józanság, az egyszerűség és a természetesség világából.”

Az alsósok, az itteniek és a uraiújfaluiak 2015 évi őszi Móra-vetélkedői mellett az egész iskolások részvételét megcélozván kis Móra könyvtárt  hoztunk létre, és Móra-rejtvényt indítottunk a Móra-falnál. Az iskolai könyvtárunkból, a Városi Könyvtárból és magánszemélytől állítottunk ki 60 különböző Móra kötetet, hogy kezükbe vegyék a gyerekek és lapozzák. Ehhez találtunk ki egyszerű kereső, kutató feladatot. Az első fordulót 44-en oldották meg eddig, és sokan most veselkednek neki, amikor már a második feladat is kiírásra került. Reméljük, hogy a kiírt Móra idézetek szerint belelapozás után egyre többen belemélyednek, kedvet kapnak egy-egy  Móra-könyv, elbeszélés, monda elolvasásához:

„…Nem  fecske  módra  kell  átsurranni  a    könyvön. Meg is kell abban merülni.”

…Egyszer édesapám azt kérdezi, hány könyvem van már?

- Egy híján száz.

- No, ehol a századik A könyv címe: Okos könyv…Üres volt, mint valami notesz. Csak az első lapjára volt ráírva az édesapám szép, öreges betűivel ez az egy sor:„Sose kívánj több földet, mint amennyit meg bírsz szántani.” Azóta sohase tettem be a könyvtáramba könyvet olvasatlan.”

Tantestületünk cselekvési tervet, jövőképet dolgozott ki több témában 2016-tal bezárólag.. Az egyik, a jubileumi névadói készülődésünk miatt is hangsúlyozott a  „Csodaködmön kincsei” címmel. Nagyon számítunk az ünnepi évünkben nemcsak a város közművelődési intézményeire, hanem iskolánk egészére, tanulóink szüleire, hozzátartozóira, volt Mórásokra.

A létező világunk csak mesterségesen, erőszakot téve osztható fel tudományokra vagy tantárgyakra, hisz a világ lényegét tekintve egységes és oszthatatlan egész. Móra Ferenc ilyennek láttatta velünk, ezért jó az ő történetein nevelődni, még akkor is, ha részleteiben szomorúnak érezzük is. Korunk egészségtelenül túlhangsúlyozza az értelem szerepét az érzelemmel szemben. Ezt az aránytalanságot fontos lenne nekünk a nevelőknek visszabillenteni. Agyunk általában akkor nyílik meg valami új befogadására, ha előbb a szívünk már megmelegedett. A gyermeknevelés esetében ez teljes mértékben így van. Örvendezünk annak, hogy gyermekeink, mint Mórás diákok, egyre több Móra művön keresztül meghallják Móra üzenetét: „Szeretet az élet!”

Kisiskolásaink hetente, Szabó Szilvia tanárnő által irányított egy-egy Móra műhöz kapcsolódóan feladatokat oldanak meg: állatokat azonosítanak be képek alapján Móra verseihez , néprajzi elemeket választanak ki az ismert Móra elbeszélésből, Petőfi diákkoráról olvasnak Móra történelmi mondái között.

    Így készülünk az április közepi ünnepi hetekre, a Móra-témahétre alsó- és felső tagozaton, s ünnepeljük, hogy 20 éve viseli iskolánk az „ezerarcú” író nevét.

Móra Ferenc szép üzenetei nemcsak a gyerekolvasóknak, a környezet- és természetvédő, életigenlő felnőtteknek szólnak, de mindnyájunknak e világon. Jó lenne megfogadnunk!

Dr. Mesterházyné Jánosa Magdolna intézményvezető