Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A fenntarthatóságról a Móra Ferenc iskolában

2016.03.22

A fenntarthatóságról a Móra Ferenc iskolában (pdf)

Itt ez a tavaszi CSODA, szebb, mint az emberek szebb, mint amit az emberek csinálni tudnak….

 ragyog –e a szemünk a CSODÁRA.”(Móra)

A fenntarthatóságról és Móra Ferenc üzenetéről

Iskolánk azÖrökös Ökoiskola” cím  birtokosa.

    Környezet- és természetvédelmi szakkör s tanári munkacsoport működik az intézményünkben Farkasné Tóth Mária biológia szakos tanárnő vezetésével. Kollégákkal és gyerekekkel azon fáradozott kezdettől fogva, hogy iskolánkban a környezeti nevelés alapelvei érvényesüljenek: minden létező tisztelete; a fenntarthatóságára nevelés; új szemléletmód s értékrendszer kialakítása, a minőségi oktatás, amelyben az érzelmi intelligencia is nagy szerepet kap a mai iskolák túlontúl értelemre ható oktatásával és nevelésével szemben.

    A fenntarthatóság kérdése előtérbe került az idei iskolai munkatervünkben is: „Én és a környezetem” címmel projekthetet szerveztünk a gyerekeknek, és a fenntarthatóságról szóló nevelőtestületi értekezletet tartottunk.  

   Az ősz folyamán az ENSZ támogatásával „ A Világ Legnagyobb Tanórája”címmel a 17 újonnan megfogalmazott Globális célt tartalmazó, a minisztérium által kiírt országos kampány vette kezdetét, amelyhez az általunk már korábban kitűzött célok és betervezettek szerint természetesen mi is elsőként kapcsolódtunk. A tanórai témajavaslatok között a globális piktogramok (képjelek) alapján a gyerekek összegző feladatokat kaptak. A világszinten követelményként megjelenő 17 téma szerint rajzos feladatokban ábrázolták a jelenünket alakító tényezőket: bolygónk élővilágának helyzetét; békét; igazságosságot; megújuló energiákat; éhezést; egyenjogúságot; oktatás átalakítását; egészséges életmódhoz szükséges tápanyagok biztosítását, különösen kiemelve a tiszta víz szükségességét és még számos világproblémát. A gyerekek – úgy ahogy az elmúlt két évben megtartott a Happy Héten

 (Ivóvíz- hete) - lelkesen dolgoztak a különböző tanórákon az előbb említett témakörökkel.

Az egész projektet iskolai szinten csapatok versenyével zártuk.

    Intézményvezetőként rendkívül fontosnak tartom a globalizációval kapcsolatos kérdéskör tudatossá tételét. Ez igazgatói pályázatom része is volt, és nyilvánvalóan érthető, nevelői múltam hátterében nézve: több mint tíz éven keresztül dolgoztam a környezeti nevelésben az országos környezet- és természetvédelmi oktatóközpontok hálózatának egyik alapítójaként. Répcelakkal a kapcsolatom is úgy kezdődött, hogy itt szerveztünk 2005-ben a fenntarthatóságról konferenciát. Ekkor vette kezdetét „A fenntarthatóságra nevelés ENSZ évtizede Így természetesen jelen voltam ősszel az elsőseink alma- és körtefacsemete ültetésén; a „Süni szakkör” tagjaival a Rába-Műgát Térség Egyesület vezette „Rába Természetház” avatóján; a gyerekek téli madáretetésekor ; azokon a rendhagyó tanórákon, amelyek a világ- és hazánk nemzeti parkjait, természeti kincseit mutatták be; a Nepálról szóló úti-beszámolón; Bárdosi Katalin tanárunk Indiát bemutató teadélutánján. A Közösségi termünkben két kiállítást is szerveztünk: „Kalandok a nagyvilágból” címmel egy légi-kísérő fotókiállítását és „Jégvirágok híján víz- és növényfotók” címmel kiállítást az iskolánk közvetlen környezetében lévő élőlények, a Rába s a Répce folyók mobiltelefonnal készült fotóiból.

   A Világ Legnagyobb Tanórája a globális célok közül a Minőségi Oktatásra (Quality Education) fókuszálva még egy országos versennyel, az Okos Iskola Kupa elnevezésű tudáspróbával folytatódott, amelyben Szabadosné Molnár Melinda vezette 3 fős hatodikos csapat nyerte el az országos 2. helyezést!  Büszkék vagyunk rájuk.

Környezeti forradalom küszöbén vagyunk, szemmel láthatóanés megtapasztalás útján is tudjuk az ökológiai változásokat: az erdők zsugorodását, a Föld hőmérsékletének emelkedését, az éghajlatváltozást, állat- és növényfajok tömeges kipusztulását, a tenger élővilágának óriási változását, az ember életét fenyegető betegségeket, ártalmakat látva. Így mindnyájunk számára világossá válik, hogy a gazdaságnak is, az egész életnek át kell alakulnia, hogy megóvjuk azokat a természeti rendszereket, amelyek az életünknek az alapját képezik. A nyugati, fosszilis energiahordozókra (szén, kőolaj) alapuló autóközpontú, eldobó gazdaságot át kell alakítani, fenntarthatóvá kell tenni. Az újrafelhasználás és újrahasznosítás követelmény, a közlekedésben pedig a vasút, a gyalogosok és a kerékpárosok kapnak elsőbbséget. Tudunk-e elég gyorsan cselekedni környezetünk és életünk pusztulásának megakadályozásában? Átlépjük-e a küszöböt? Lesz- e jövője gyermekeinknek, a világnak?

 A fenntarthatóságról szóló nevelőtestületi értekezletünkre előadóként meghívtuk ifj. Varga Sándor alpolgármester urat, aki a város környezeti- és természetvédelmi programjairól, a megvalósított tevékenységről és célokról beszélt. Másik előadónk egy régi, kedves barátom, Dőry István soproni egyetemi oktató volt, aki a fenntarthatóságról és az élőházról tartott vetített képes előadást. Kiemelte, hogy 2050-ig a politika és gazdaság világa kitűzte a széndioxid-kibocsátás mentes légkör létrehozásának szükségességét. A házaknál a 14 cm-es hőszigetelést, a faültetést és a napenergia felhasználását tartotta a legfontosabbnak. A tantestület minden tagja nagy érdeklődéssel hallgatta őt, és sok-sok kérdést tettünk fel neki. Arról beszélgettünk utána vele, hogy a fenntarthatóság és a Móra életműve milyen kapcsolatban áll egymással. Móra Ferenc a természetközelben élő ember mindennapjait ábrázolja. A fenntarthatóság-fogalom egyértelmű azzal, hogy a Földünket és a rajta lévő élet gyönyörűségének fenntartását szükségesnek gondoljuk, a mértéktelen fogyasztást, a környezetpusztító életformát elvessük, s helyette úgy éljünk, ahogy Móra is hirdette: éljünk szerényen, tiszteljük az élet sokféleségét, és mindent tegyünk meg védelméért s megmaradásáért.

A létező világunk csak mesterségesen, erőszakot téve osztható fel tudományokra vagy tantárgyakra, hisz a világ lényegét tekintve egységes és oszthatatlan egész. Móra Ferenc ilyennek láttatta velünk, ezért jó az ő történetein nevelődni, még akkor is, ha részleteiben szomorúnak érezzük is. Korunk egészségtelenül túlhangsúlyozza az értelem szerepét az érzelemmel szemben. Ezt az aránytalanságot fontos lenne nekünk a nevelőknek visszabillenteni. Agyunk általában akkor nyílik meg valami új befogadására, ha előbb a szívünk már megmelegedett. A gyermeknevelés esetében ez teljes mértékben így van. Örvendezünk annak, hogy gyermekeink, mint Mórás diákok, egyre több Móra művön keresztül meghallják Móra üzenetét: „Szeretet az élet!”

Kisiskolásaink hetente, Szabó Szilvia tanárnő által irányított egy-egy Móra műhöz kapcsolódóan feladatokat oldanak meg: állatokat azonosítanak be képek alapján Móra verseihez, néprajzi elemeket választanak ki az ismert Móra elbeszélésből, Petőfi diákkoráról olvasnak Móra történelmi mondái között.

    Így készülünk az április közepi ünnepi hetekre, a Móra-témahétre alsó- és felső tagozaton, s ünnepeljük, hogy 20 éve viseli iskolánk az „ezerarcú” író nevét.

Móra Ferenc szép üzenetei nemcsak a gyerekolvasóknak, a környezet- és természetvédő, életigenlő felnőtteknek szólnak, de mindnyájunknak e világon. Jó lenne megfogadnunk!

Dr. Mesterházyné Jánosa Magdolna intézményvezető

 

Európai Fenntarthatósági Hét 2016

A 2016. május 30. és június 5. közötti eseményhez ismét csatlakozott Magyarország, a rendezvények koordinálását pedig az NFFT Titkársága végzi. Az Európai Fenntarthatósági Hét célja egy olyan közös platform kialakítása Európa szerte, ahol civil szerveztek, önkormányzatok, kulturális intézmények, kutatóintézetek és egészen kis közösségek is megmutathatják, ők hogyan járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez. (http://www.esdw.eu/about-us/)

Az idei események aktualitását a 2015 szeptemberében elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Developement Goals, SDG) adják.

Az Európai Fenntarthatósági Héten résztvevő kezdeményezéseknek kapcsolódniuk kell az ENSZ által megfogalmazott 17 fő célkitűzés valamelyikéhez, ezzel is hozzájárulva az SDG-k minél szélesebb publicitását http://nfft.hu/europai-fenntarthatosagi-het-2016/